2026. október 8. · #jogi #webshop #felmeres #fogyasztovedelem #odr
Felmérés: 77 000 magyar weboldalból 3 860 ÁSZF-je még egy megszűnt uniós platformra küld
Második, nagyobb felmérésünk: a Chrome nyilvános listájának 85 605 magyar domainjét néztük át. Az ÁSZF-et közlő oldalak 23%-a még a 2025 júliusában megszűnt EU-s online vitarendezési platformra hivatkozik.
Októberben megismételtük a webshop-felmérésünket — ezúttal nagyban. Az első körben 456 webshopot néztünk meg, most 85 605 magyar domaint. A kérdés ugyanaz: hány oldal követte le, hogy az Európai Unió online vitarendezési platformja (ODR) 2025. július 20-án megszűnt?
A számok
| Átvizsgált magyar domain | 85 605 |
| Elérhető volt | 77 063 |
| ÁSZF-et (általános szerződési feltételeket) közöl | 16 594 |
| Az ÁSZF-je még az ODR-platformra hivatkozik | 3 860 — az ÁSZF-et közlők 23%-a |
Az arány gyakorlatilag ugyanaz, mint az első, 456 webshopos mintában (24%). Két független, nagyon eltérő méretű mintán is az jön ki, hogy nagyjából minden negyedik-ötödik magyar ÁSZF elavult ebben a pontban.
Miért gond ez?
Az ODR-platformon keresztül a fogyasztó online vásárlással kapcsolatos panaszát lehetett rendezni bírósági eljárás nélkül. A platformot az (EU) 2024/3228 rendelet kivezette — aki ma az ÁSZF alapján oda fordulna, egy már nem működő fórumhoz kap útmutatást. A fogyasztó panaszával a békéltető testülethez fordulhat; erről (melyik testület illetékes, hogyan érhető el) kell tájékoztatni.
Ez önmagában nem a világ vége, de jól mutatja a nagyobb problémát: az ÁSZF-et a legtöbben egyszer megírják (vagy letöltik), és utána évekig senki nem nyúl hozzá, miközben a szabályok változnak.
Hogyan mértük?
- Minta: a Google Chrome nyilvános felhasználói élmény-adatbázisának (Chrome UX Report) magyar listája — azok az oldalak, amelyeket a magyar Chrome-felhasználók ténylegesen látogatnak. Az átfésülés 2026. október 6–7-én készült.
- Módszer: automatikusan megnyitottuk a nyitóoldalt, megkerestük az ÁSZF-re mutató hivatkozást, és az ÁSZF szövegében az ODR-platformra (ec.europa.eu/consumers/odr, „online vitarendezési platform”) utaló részt.
- Amit nem mértünk: hogy az oldal webshop-e vagy szolgáltató, és hogy a többi jogi tájékoztatás rendben van-e. Csak a jelenlétet számoltuk, mert az megbízhatóan mérhető: ha egy oldal ÁSZF-jében ott az ODR-hivatkozás, azt biztosan megtaláltuk. (A „valami hiányzik” típusú mérés gépi úton sokkal pontatlanabb, ezért azt nem közöljük.)
- Korlátok: a csak JavaScripttel betöltődő, bejelentkezés mögötti vagy PDF-ben közölt ÁSZF-eket nem mindig látjuk — a valós arány ezért inkább magasabb, mint alacsonyabb.
Mit érdemes tenni?
- Nyissa meg a saját ÁSZF-jét, és keressen rá: „vitarendezési platform” vagy „ec.europa.eu/consumers/odr”.
- Ha megvan: törölje ezt a részt, és helyette a békéltető testületre utaljon (a bekeltetes.hu oldalon megtalálja, melyik illetékes).
- Ha már nyúl hozzá, nézze át a többi kötelező pontot is — vagy generáljon újat a ingyenes ÁSZF-generátorunkkal, ami a mostani szabályok szerint készül.
Ha gyorsan meg akarja nézni a saját (vagy az ügyfele) oldalát, a jogi ellenőrzőnk egy cím beírása után megmutatja a leggyakoribb hibákat — regisztráció nélkül, ingyen.
A felmérés adatai a PromNET-nél kérésre rendelkezésre állnak (összesítve, oldalak megnevezése nélkül). Sajtómegkeresés: info@promnet.hu.
© 2026 PromNET — Polyák Csaba. ← Vissza a blog-ra
Betöltés…